Megszületett az első megegyezés amerikában a Sony DRM kapcsán. A Girard
Gibbs & De Bartolomeo vs Sony BMG és First 4 Internet és SunnComm
ügyben igencsak gyorsan próbál intézkedni a Sony. A megegyezésben elég
sok semmiség mellett több hosszú távú ponton is enged a cég, azaz
megigéri, hogy legközelebb nem követ el hasonlókat.
A megegyezésnek még át kell esnie néhány formalitáson, de valószínűleg
lényegi változtatásra nem kerül sor a “class-action” perben. (Ez azt
jelenti, hogy az eljárást az összes érintett nevében indították.) Több
más per is folyóban van a Sony ellen ezügyben. Ez a mostani
természetesen csak az amerikai fogyasztókat érinti.
A
sértettek kompenzációjaként (ugyan a törvény szerint akár fejenként
milliós tételek is kiperelhető lennének belőle) a Sony minden érintett
lemezért felajánl egy védelem nélküli változatot és vagy egy másik
(ajándék) lemezt (max. 7 50 USD értékben),
vagy három album ingyenes letöltését. Ez utóbbi lehetőség csak a
kiválasztott online üzletekben (~Sony partnerek pl.: iTunes) lesznek
elérhetőek csak a kiválasztott 200 szám közül.
Szerintem érdekes kérdés, hogy a cég milyen számokat fog
kiválasztani… ha ugyanis szar számokat választanak ki az emberek
valószínűleg kevésbé maradéktalanul fogják kihasználni a keretet, ha
viszont jókat, akkor többen fogják ezt választani a költségesebb
ingyenalbum helyett. (A jó taktika szerintem az lenne, ha minden
műfajból felkerülne egy nagyon jó album és az összes többi kivételesen
válogatott szemét lenne…)
Persze ez az egész csak azokra
vonatkozik, akik veszik a fáradtságot és beviszik a megvásárolt
“veszélyes” lemezt, ami várhatóan csak néhányezer lesz a majd’
hárommillió érintettből.
Ezen felül a cég beleegyezik a következőkbe:
- Nem használja többet az érintett technológiákat (XCP, Media Max)
- Többet nem csinál olyat, hogy a felhasználói szerződés tagadása esetén is telepíti a másolásvédelmet
- Megbizonyosodik arról, hogy az uninstaller elérhető a felhasználók számára
- Tájékoztat minden frissítésről és azok “mellékhatásairól”
- Megbizonyosodik arról, hogy az EULA egyértelműen rögzíti a szoftver funkcióját és rendeltetését (… “érthető angol nyelven”)
- Független vizsgálókkal ellenőriztet minden későbbi EULA-t
- Biztonsági szempontokat is figyelembe vesznek másolásvédelmi technológiák esetében
- Csak annyi személyes információt rögzít, amennyi valóban szükséges [Az én interpretációmban ez semmi, de sajnos már túl sok mindent láttam… - T.B.]
- A CD tokjában ezentúl leírás fog szerepelni a másolásvédelmi szoftverről
- Kijavít minden későbbi felhasználó számára előnytelen hibát a szoftverekben
Ha
valaki átnézi a listát láthatja, hogy gyakorlatilag ezek a Sony
törvényben már így is előírt kötelezettségei. Miért kell akkor
figyelmeztetni? Mert úgy látszik a Sony eddig is magasról szart ezekre eddig se vette túl komolyan ezeket… szomorú
Az új rendszer lényege, hogy a városban elhelyezett kamerarendszer
2006-tól rögzíteni fogja minden elhaladó jármű rendszámát és ezt
“legalább két évig” eltárolják, így az állampolgárok mozgása
visszamenőleg követhető lesz.
Az adatokat egy központban tárolnák, ahol naponta 35 millió új adatot fognak eltárolni. Az Independent szerint
már most vannak tervek arra, hogy kibővítsék a kamerarendszert és az
adattárolási időt 5 évre növeljék. Idáig 50 önkormányzat (köztük
London) írt alá megállapodást a rendőrséggel a kamerákkal kapcsolatban.
A rendszer ugyan elsősorban a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen
készült (ki hitte volna…) de természetesen a lopott autókat is
figyelni fogják.
Azt hiszem nem szükséges véleményt hozzáfűznöm…
Szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni a magyar Creative Commons levlistára
és ezen belül is a legújabb “flame”-re. A néhol “érdekes” stílus
ellenére az elmúlt napok egyik legérdekesebb olvasmánya. Akit érdekel a
magyar szerzői jog helyzete, jövője, álláspontok ezzel kapcsolatban
annak feltétlenül javaslom, hogy olvasson vissza.
Több független értesülés szerint is Bush amerikai elnök engedélyezte a
titkosszolgálatok számára az Egyesült Államok területén belül
magánszemélyek lehallgatását önkényesen a szükséges jogi lépések (bírói
engedély) megtétele nélkül. Condoleezza Rice ezzel kapcsolatban csak
annyit mondott, hogy “Az [amerikai]
elnök minden lépésében jogszerűen járt el.” (Hallotta azt a nőt bárki
nyilvánosan beszélni, úgy hogy nem ilyen nonszensz sablonokat
ismételgetett?!)
Most mindenki persze azon vitatkozik, hogy a
kormányzat a törvényeket vagy az alkotmányt sértette-e meg. Persze
nemsokára valaki úgyis közölni fogja, hogy csak a demokraták próbálják
megváltoztatni a történelmet, meg amúgy is terroristák…
Amúgy ilyen egyszerűen nincs, Európa mindent megtesz, hogy megpróbáljon felzárkózni, de az Egyesült Államok azért még mindig bőven előttünk jár…
Az ASVA idén nagy testvér díjjat kapott. Azt hiszem az indoklást nem igazán kell részletezni gondoljunk csak a filmhalászra, amelyet többek közt iskolákra akart rásózni, vagy több kampányaira. A szervezet többször kijelentéseivel, akcióival, kampányaival többször nyilvánosan “sárbatiporta” a privacy fogalmát.
Idén is átadásra kerül a Nagy Testvér díj, amelyet a privacy-t legjobban sértő cégek/személyek kapnak. Idén is nagyon éles a mezőny: Legyen az ASVA, aki mindent félremagyaráz és szive szerint bedrótozná az egész magyar felsőoktatást kalózok után kutatva. Vagy legyenek azok a honatyák, akik minden utánajárás nélkül, az adatvédelmi biztos véleményének mellőzése mellett az Európa tanácsban megszavazták az itthon alkotmányellenes biometrikus útlevelek engedélyezését. Esetleg az a cég, aki örökké kívánja tárolni emailjeinket, vagy az cég akinél a menstruáló nőknek sárga kendőt kell viselniük…
Nehéz döntés…
http://www.nagytestverdij.hu/
Ugye nemrég Svédország adatvédelmi biztosa megsemmisíttette az APB “nyomozási” eredményeit jelentő IP címeket, amelyekkel a fájlmegosztók ellen léphettek volna fel. Ugyanakkor engedélyezte a későbbiekben (miután a szervezet immár hivatalosan igényelte) az IP címek gyűjtését. Az APB megint belelendült, elvégre néhányszáz fájlmegosztó címét összeszedni nem nagy kunszt.
Igenám, de ismét felmerültek törvényességi problémák. Ugyanis kiderült, hogy a legengedékenyebb esetben is jelezni kell a cím tulajdonosának, hogy nyilvántartásba került. Amikor ez kirobbant az APB próbálkozott az internetszolgáltatóknál, de ők megtagadták, hogy értesítsék a kérdéses ügyfeleket, még akkor sem hogyha a költséget az APB kifizeti. Ezek után úgy tűnik, hogy az APB megint rácseszett. 
Nemrég nagy felháborodást váltott ki (a cég által nem kommentált hír) amikor felfedezték, hogy bizonyos Xerox nyomtatók a kívánt anyagon kívül némi szabad szemmel nem látható azonosítójelzésekkel is ellátják a dokumentumokat.
A jelenség a legtöbb modern nyomtatót érinti, ezek a készülékek minden nyomtatott lapra egy nagyon kicsi, szabad szemmel alig látható sárga pontokból felépülő mátrixot nyomtatnak. Ez kék fény mellett, jobb nagyító vagy mikroszkóp használatával könnyen láthatóvá válik.
Az EFF aktivistáinak most sikerült a “Xerox DocuColor” nyomtatók esetében használt kódok információtartalmát visszafejteniük és kiderült, hogy a jelzés információt ad a nyomtatás idejéről, a használt nyomtató sorozatszámáról is.
Akit érdekel a téma az sok információt talál erről az alapítvány honlapján, illetve ha rendelkezik ilyen nyomtatóval (meg mikroszkóppal és sok idővel) saját maga is visszakódolhatja az információt.
Nem tudom a kedves olvasóim (ha van ilyen) hogy vannak vele, de én egyszerűen nem értem a világot. Olvasom az újságokat főleg fájlmegosztás meg adatvédelem kérdésekban, mert ez érdekel. Sokszor a legbutább hírek azonban elvesznek a többi között ilyenkor segít meg a magyar online sajtó. Mai termés: az USA-ban eddig 9000 embert feljelentettek, vették el a pénzét és csak most jutott valakinek eszébe, hogy hoppá az internetszolgáltatóm a személyes adataimat kiadta egy harmadik félnek, az én engedélyem (vagy egy bíróé) nélkül. Erre felháborodik és feljelenti az internetszolgáltatót. Vajon az Internetszolgáltató ki akart baszni az ügyfeleivel, vagy egyszerűen hülye? Hollandiában az elmúlt hónapban megtriplázódott az XS4ALL szolgáltatóhoz irányuló átjelentkezések száma. Egyszerűen azért, mert az, az ilyen irányú kéréseket kidobta a kukába, mondván “mi az ügyfeleinkért vagyunk, a felhasználói szerződést is az ő kedvükért alakítottuk olyanná amilyen és mi tényleg tartjuk is magunkat hozzá”.
Na de mennyünk tovább információs szabadság, információs biztonság továbbra is, kicsit más szemszögből: az Egyesült Államok e tekintetben a harmadik legrosszabb a világon (Észak-Korea és Kína mögött). Ezt persze ők nem látják be, annak ellenére se, hogy az elnök egy interjúban kifejtette, hogy nem emailezik, mert “nem akarja, hogy a sajtó a személyes leveleit olvasgassa”. Ez nagyon jó reklám az internetnek, hiszen ha egy minden újságíró el tudja olvasni még az elnök leveleit is akkor az enyém biztosan közkincs. Ingyenes informatikai segítségnyújtásunk Bush úrnak: Menü/Beállítások/Pluginek/Enigmail (régebbi thunderbird) a megjelenő ablakban jelöljük be a következőket: “Kimenő üzenetek digitális aláírása és titkosítása”, “titkos üzenetek automatikus kikódolása”. Ja de várjunk ezt a titkosítási eljárást betiltották az USA-ba, éppen az NSA javaslatára, mivel ők sem tudják visszafejteni. Az senkinek nem jutott az eszébe, hogy az információ korában élünk, ha valamit az NSA meg tud csinálni, akkor arra a google segítségével bárki képes. Kérdés az, hogy az hogy mindenki mindent tudjon és senki nem merjen meg se szólalni a jobb, vagy az, hogy csak a címzett olvashassa el az emailedet és a sajtó, a rendőrség, az NSA és az Atyaúristen meg nem.
A holland internetszolgáltatók közül öt érdekes kompromisszumot kötött a BREIN-el. A lényege a következő: az Internetszolgáltatók maguk figyelmeztetik (és csak figyelmeztetik) fájlmegosztó ügyfeleiket a BREIN költségén. Ez rendkívül jó a szolgáltatóknak, hiszen nem kell kiadniuk ügyfeleiket és semmi költségük nincs és jó a BREIN-nek, mert ugyanúgy reklámozhat, de a legjobb az ügyfeleknek akik a kukába dobhatják a figyelmeztetést és tovább tölthetnek le. Az XS4ALL szolgáltató (ejtsd: “Access for all” - elérés mindenhez), aki a mai bírósági döntés kieszközölésében is jelentős szerepet játszott, nem ment bele az alkuba. Szóvivőjük szerint: “Minket meg sem kérdeztek […] mindenki tudja, hogy nekünk mi a véleményünk.”
Utolsó megjegyzések