Nem kívánok különösebben belemenni a Népszabadság-Wikipedia “ügybe”, inkább csak arra lennék kíváncsi, hogy vajon mennyire gyakori eset az ilyesmi ilyen módon való eltusolása. Vajon itthon (is?) bizonyos blogok jóval megbízhatóbbak lesznek mint a nyomtatott termékek? ‘Az elveszett integritás nyomában’ tovább…
'média' kategória archívuma. Page 2 of 12
Van egy dolog, ami mindennél jobban idegesít a DRM-mel, konkrétan a
dvdkkel kapcsolatban. Meg vagyok róla győződve hogy ez a jelenség
hosszú távon többet árt mint használ a kiadóknak mégse látom hogy
igyekeznének megszabadulni tőle… épp ellenkezőleg.
A héten vettem egy filmet. Bármilyen hihetetlen is szoktam ilyesmit
csinálni. Nagy lelkesen neki is álltam megnézni. Nem mintha nem láttam
volna már többször és nem mintha nem töltöttem volna már le (ugyanolyan
minőségben). Ha megjön egy film általában megnézem az extrákat és
többet ki se nyitom a dobozt. Sokkal kényelmesebb a letöltött
változatot megnézni.
Ennek több oka van, ezek közül a legfontosabbnak volt tökéletes példája
a mostani eset. Olcsó ezer forintos filmeket nem nagyon szoktam
vásárolni (bár volt már rá példa) hanem szépen az interneten szoktam
rendelni az 5 ezer forintos kategóriából. Azaz a rendes kiadásokból.
Betettem a lejátszóba a friss szerzeményt (a 21. század első igazán jó
sci-fije) és vártam… Egy idő után nekiálltam bőszen nyomkodni a
“menü” gombot, de semmi… kósza üzenet a sarokban… “Funkció
letiltva”… és csak várok, várok és várok… (Többet vártam, mint
amennyit a Micimackóban esett…) Megnéztem a készítő és a forgalmazó
logóját - szépen animálva, megnéztem egy másfél perces reklámot, hogy
ne vegyek kalózkiadású filmeket (”Nem lopnál kocsit…”) és megnéztem
két figyelmeztető szöveget. Összesen 2 perc 42 másodperc
terjedelemben…
2 perc 42 másodpercet elvettek az életemből. Pedig rendesen fizettem a
termékért. Ez nagyon zavar. A kalózkiadás és a letöltött példány
esetében nem kell várni… nem érdekel, hogy “lopás” (mint ahogy a
látott reklám, amúgy teljesen tévesen állítja…). A reklám és a többi
hasonló dolog csak azt éri el hogy az eredeti példány értéke csökken a
hamisítványhoz és a letöltötthöz képest, holott pont az lenne a célja
hogy visszaszorítsa a kalózkiadást.
Az egész áttekerhetetlenkedésesdivel csak annyit lehet nálam
elérni, hogy ezt a dvdt se fogom soha többet megnézni és még jobban
esett a bizalmam az egészben. Miért vegyek meg olyan terméket, amit
direkt elcsesznek és évezhetetlenné tesznek, csak hogy ingyen
reklámozzanak…
Ráadásul mit is reklámoznak? Ha én letöltök dolgokat (vagy
kalózpéldányokat vásárlok) akkor a reklám nem fog meghatni, sőt
megerősödik bennem az a tudat, hogy az jobb, mert annál ugye nem kell
várni. Ha meg nem töltök le (veszek hamisítványt) akkor meg úgyse nekem
szól ez a reklám.
Ez is jól jellemzni amúgy a helyzetet, hogy a DRM-mel semmi baj
nincsen, egészen addig amíg nem kezdik el alkalmazni. A kezdetek
kezdetén kitalálták, hogy az 5 másodperces figyelmeztetés ne legyen
áttekerhető. Később kitalálták, hogy a kiadó logója se legyen az, mert
az milyen stílusos hogy az a figyelmeztetés előtt van. Aztán valaki
kitalálta azt a modellt, hogy a magazinokhoz ingyen filmeket adnak vagy
nagyon olcsón árulnak filmeket. Itt a bevételt az hozta, hogy
áttekerhetetlen reklámok voltak a lemez elején.
A kiadók azóta vérszemet kaptak. Saját magukat, piti mozgalmaikat
reklámozzák már szinte minden lemez elején. Elveszik az életkedvét az
embernek, aki ugye azért fizet ki 5-10 (-20-30) ezer forintokat, hogy
reklámmentes, tiszta, minőségi szórakozásban részesüljön. Amit ugye
elvesznek tőle. A letöltött példány nem veszi el. Ott csak megnyomom és
elindul a film. Ugyanaz, ugyanolyan minőségben csak éppen jobban
tálalva (… meg persze ingyen). A DVD olyan lett, mint az ingás óra.
Drága, unpraktikus, de jól néz ki…
Megnyílt az első NAVA-pont. A kutya nem fogja használni. Több tízmilliárdba kerül. Bravo. ‘NAVA - Na ne’ tovább…
Legtöbben már biztos hallották, hogy az egyik osztrák színház
közzétette Faust előadásait az interneten Creative Commons alatt.
Hazudnék ha azt mondanám, hogy pont erre találták ki, de akkor is ha
azt mondanám, hogy nem erre a legjobb.
Goethe klasszikusának előadását az Odyssee Theater az Esselbach cég
segítségével tette közzé by-nc-nd licensz alapján Bittorrent
segítségével. A HDTV 720p minőségű felvételek [Goethe Faustja ugyebár két részes] egyenként egy dvdt tesznek ki Xvid kódolással. [link 1 2]
A Creative Commons; a Bittorrent (meg alapjában az internet) kapcsán
valószínűnek tartom, hogy a legnagyobb jövő a “maradék” közzététele
előtt áll. Mára nagyon olcsóvá vált bármilyen anyagot publikálni. És
rengeteg olyan dolog van, ami szinte semmi kereskedelmi értékkel nem
bír, mégse elérhető.
Csak
hogy néhány példát mondjak: A Fociközvetítés jogáért milliókat
fizetnek, mégis egy héttel a meccs után a felvételek már semmit nem
érnek. Miért nem kerülnek fel a szövetség honlapjára? Miért nem
kerülnek fel az internetre a már “szerzői jogilag” nem védett
[elsősorban “klasszikus”] zeneművek felvételei? A Magyar Rádió
archívuma olyan mint a sárkány kincse: baromi nagy érték, de ha el van
zárva mindenki elől értelmét veszti.
Millióegy olyan
dolog van, amit ilyen módon közzé lehetne tenni, egyelőre mégsem
teszik, valószínáleg mert feleslegesnek gondolják. Pedig nem az, és
remélem nem én vagyok az egyetlen aki ezt így érzi.
A Hírbehozó egyik mai bejegyzése nyomán kicsit utánanéztem a témának. Azaz, hogy miért népszerűek a sorozatokkal foglalkozó blogok?
Az “igényes ember nem néz [magyar/helyi]
tévét” vallja (velem együtt) a világ többszázezer internetezője. Miért
is tenné, hiszen a választék kicsi és gyenge, a szinkron és a kép
minősége pedig lelkesen próbálják alulmúlni egymást.
Ezzel
szemben a tévé modern megfelelőjének a bittorrentnek a segítségével a
kép- és hangminőség marad az eredeti, ami bizony sokszor bőven
felülmúlja a dvdt. Ehhez persze még hozzájön a reklámok hiánya és
persze a választék. Az a választék, ami gyakorlatilag a világ összes
sorozata és mindig a legújabb részek, már az eredeti bemutató után
néhány órával.
Ha valaki megnézi mondjuk a magyar bittorrent
oldalakat azt látja, hogy a sorozatokat összességében sokkal többet
töltik le mint minden mást együttvéve.
Ahhoz azonban hogy a
gigantikus választékból mindenki megtalálja a magának valót kell valami
támpont. Reklámok ugye szóba se jöhetnek, hiszen nincsen rá keret. [Itt
érdemes érdekességként megemlíteni, hogy az egyik magyar torrent
oldal egy időben “reklámozta” saját oldalán a jobb tartalmakat
(főként sorozatokat) így nyújtva támpontot a felhasználóknak…]
A reklámokkal szemben viszont sokkal jobbak a blogok. Itt minden új
műsorról, pilotról, érdekességről gyorsan hírekhez lehet jutni, ami
alapján már ki lehet választani, hogy “mit is nézzünk ma este?”. Én is
és nagyon sok ismerősöm is olvas ilyen blogokat. Én a Sorozataddiktokra esküszöm, az überprofi.
Persze ez a rés hiányzik a hagyományos médiából, ők nem tudtak mit
kezdeni ezzel. Egészen a mai napig. A blogon is megerősített
információk szerint sixx69 a Sorozatok Orrvérzésig
szerzője csatlakozik az index comment.com blogszerűen megújjuló
rovatához. Az [origo] meg már ugye korábban lestoppolta a
“piacvezetőnek” számító sorozataddiktokat (de még mindig nem rajtolt
velük).
Nem most nem a jól megszokott… egy-két héttel a kiadás előtt
megjelenő dvdripekről lesz szó, hanem annak “legális” változatáról. Az
MPAA ugyanis végül belement a dologba… nem mintha bárkit érdekelne…
pláne a részletek számok ismeretében.
Az MPAA ma megegyezett a Movielinkkel és a CinemaNowval, hogy azok
kiadhatják a filmeket a dvd megjelenésével egyidőben az interneten
letölthető változatban. A probléma csak annyi, hogy sokba fog kerülni.
A csak Windows alatt lejátszható, überdrmes un. “megvásárolt” változat
(azaz az, ami egy idő után nem törli le magát) ugyanis többe fog
kerülni, mint a lemez. Sőt jóval többe. A 25 ill. 20 dolláros ár az
Egyesült Államokban inkább a többlemezes, extrákkal hülyére pakolt
lemezek sajátja, nem pedig a kósza bitsorozatoké.
Az Apple úgy tűnik a közeljövőben tervezi megkezdeni egészestés filmek
árusítását az iTuneson keresztül. Jónak tűnik? Sokkoló részletek
következnek a minőségről meg az árról…. csak erős idegzetűeknek!
Véletlenül fedezték fel nemrég, hogy a Disney családi tévés film, a High School Musical megvásárolható az iTunesban. Mivel a keresőn és más szolgáltatáson keresztül nem elérhető a film csak közvetlen linken
keresztül valószínűleg csak tesztüzemről van szó. Az is valószínűtlen,
hogy az Apple a középkategóriás tinifilmmel szeretne előrukkolni
elsőként.
Aki azt hiszi, hogy az Apple végre kezdett
rátapintani a jövőre, annak elárulom, hogy a film “iPod minőségben”
lesz elérhető, 320 x 240 felbontásban. Összehasonlításképpen a dvdrip a
filmről 1,4 giga, ez pedig annak harmada.
Az első egészestés film lenne?
Ami
viszont igazán meglepő és nem tudom hová tenni az az ár… A filmek
ugyanis úgy tűnik, hogy majd’ 2 ezer forintot kell leperkálni (10 USD).
Ennyiért márpedig jobb dvdt (olyat ami nálunk 5-6 ezer forint) veszünk
az Egyesült Államokban.
A cég valószínűleg április elsején, a
30. születésnapján fogja hivatalosan bemutatni a szolgáltatást.
Reméljük az árról még kiderül, hogy csak áprilisi tréfa volt…
(via)
Korábban már írtam
arról, hogy az érdekes svéd valóságshow jelöltje jelentős összeget
ajánlott fel potenciális nyereményéből a Pirate Bay javára. És nyert
is. Sőt nem kis részben pont ennek az igéretnek a publicitása hozta meg
számára a győzelmet.
Az 50 ezer svéd korona (~1,3 millió
forint) Petter nyereményének az ötöde, amit átadott az oldal
üzemeltetőinek. ők blogjukban már be is jelentették, hogy az összeget
egy kereső- és egy adatbázisszerver formájában adják tovább néhány héten belül a közösségnek.
Az egyik svéd adón futó “Toppkandidaterna” (kb. “A legjobb jelölt”; link svédül) című műsor egy érdekes valóságshow, ahol a versenyzőknek politikus(imitátor)ként kell beválniuk.
Érdekes volt megfigyelni, hogy a jelölt Petter Nilsson
(svéd) népszerűsége a bejelentés után ugrott meg igazán, többek közt
pont annak köszönhetően, hogy a Pirate Bay és más hasonló oldalak
illetve sok blog és internetes oldal is arra bíztatta látogatóit, hogy
támogassák a “jelöltet”.
Ez érthető is, a felmérések szerint ugyanis a svéd lakosság
kilencede használja rendszeresen az oldalt, ami arányát tekintve annyi,
mint nálunk az összes internetezőé. Amúgy Svédországban a legnagyobb a
világon az egy főre jutó fájlmegosztók száma és az élbolyban van az
internethasználat terén is. (A rendszeres internetezők aránya Svédországban kb. 75-85%, míg itthon ez kb. 15-20%)
A magyar társadalom mikor fog ennyire tudatosan hozzáállni egy ilyen
kérdéshez. Ma itthon még az internetszolgáltatók is rettegnek attól,
hogy túl jó szolgáltatásokat nyújtanak és ezért megüthetik a
bokájukat…
Kicsit off megint. Szóval ma a legtöbben elég vegyesen fogadták a
Battlestar Galactica második szezonjának befejező részét. Én is. Nagyon
felkavarta a történetet, hogy ez mennyire fog beválni azt csak sokára
fogjuk megtudni…
Ez egy nagyon igényes sorozat nem csak a kivitelezés, hanem a történet
szempontjából. Nem olyan, mint mondjuk a Csillagkapu: nem képes 10
évnyi anyagot összedobni ugyanarra a témára. Kicsit olyan volt, mintha
az írók be akarták volna fejezni az egészet. Az utolsó 15 percekig akár
happy end is lehetett volna, de nem az lett.
És ha már folytatás, akkor úgy tűnt, hogy az írók (és ez amúgy nagyon
becsülendő) rájöttek, hogy a mostani felállásban már minden jó
ötletüket ellőtték és a közepeseket inkább nem engedik be… meg hát
most már nem támaszkodhatnak a régi sorozat vállára, így úgy döntöttek
csavarnak még egyet a sztorin [hisz az itt véget ért… föld és happy end a maga gagyi módján].
Persze ennek a lényege, majd csak októberben derül ki… amit persze a
legtöbben inkább kiváncsian mint lelkesen várunk. Szerintem a történet
teljes átrendezése jobb lett volna a következő szezon elején és valami
más ütős dologgal kellett volna befejezni a mostani évadot.
Az
előző szezon végén lelőttük Adamát, ezt nehéz volt űberelni, de azt
hiszem sikerült […] kicsit dobni kellett a történeten […] [vigyázz
némi spoiler nem sok meg jövő októberig el fogod felejteni, de azért ki
kell kelölni] A következő szezon úgy kezdődik, “hogy öt (!!!) évvel később” — Ron Moore podcast
előző szezon végén lelőttük Adamát, ezt nehéz volt űberelni, de azt
hiszem sikerült […] kicsit dobni kellett a történeten […] [vigyázz
némi spoiler nem sok meg jövő októberig el fogod felejteni, de azért ki
kell kelölni] A következő szezon úgy kezdődik, “hogy öt (!!!) évvel később” — Ron Moore podcast
Az egész magyar fájlmegosztó társadalmat megdöbbentette az IIPI
országjelentése. A magyar sajtó ugyanis szokás szerint ránézett a
sajtóközleményre és a jelentést el sem olvasta. A sajtóközlemény szerint
tavaly 102 millió dollár veszteséget okoztak a magyar “kalózok”
Hollywoodnak. Hát persze…
A probléma az, hogy ha bárki belenézett volna a jelentésbe látta volna,
hogy valótlan. Nézzük meg közelebbről a tavalyi adatokat is!
IIPA 2006-os országjelentés… senkinek nem tűntek fel a irreális adatok?
Ha csak az itt leírtakból indulunk ki és számolgatunk egy kicsit
láthatjuk, hogy a legális piac egy év alatt 37,1-ről 37,9-re változott.
Az “illegális” piac pedig 20 helyett 102 millió dollár veszteséget
okozott kiesett bevételek formájában… dereng már?
Hollywood úgy számolta volna hogy egy év alatt a teljes piac 57,1
millióról csodálatos módon felugrik 139,7 millióra??? Azért teljes, jól
bejáratott iparágak nem szoktak ilyet csinálni, pláne nem úgy hogy
finoman kifejezve is “stagnálnak” miközben a befektetők fogóval
próbálják meg kihúzni belőle a pénzüket.
Amúgy azt a jelentés nem firtatja, hogy minden sikeres magyar, európai
vagy ázsiai (értsd: nem amerikai) film is nagy összegeket húz ki az
MPAA zsebéből… azért ne kérjünk elnézést?
Utolsó megjegyzések