A legnagyobb kanadai zenekiadó nyíltan fellépet az RIAA ellen és jogilag illetve anyagilag támogat egy olyan családot, ami ellen többek közt az ő számaik miatt lépett fel a szervezet.
A kanadai magántulajdonban lévő Nettwerk Music Group a legnagyobb
kanadai kiadó a szó hagyományos értelmében. ők most a Gruebel család
jogi védekezését szponzorálják az RIAA ellen. Elmondásuk szerint a
család ellen többek közt az ő egyik előadójuk (Avril Lavigne) számai
miatt lépett fel a szervezet.
Terry McBride, a cég képviselője
szerint az ilyen akciók megengedhetetlenek és “az RIAA ilyen tetteik
nem az előadóik legjobb érdekeit képviselik”. McBride kifejtette, hogy
az “ilyen eljárás nem a művész érdekében történik, hanem elrettenti az
embereket a kreativitástól és lelkesedéstől és sérti azt az ágazatot,
amit szeret”
A családot képviselő ügyvéd véleménye, hogy az ilyen jogi akcióknak “pajzsnak és nem kardnak” kéne lenniük.
A családtól a szervezet 9000 USD-t követel (4500-at, ha azonnal
fizetnek). A kiadó ezzel szemben támogatja a családot, hogy az ügy
bíróságra kerüljön, fizetik a jogi védelmet még akkor is ha esetleg
veszítenének.
Edit: ajánlott olvasmány: Michael Geist bejegyzése a témában
Ki hitte volna, miután nagy nehezen sikerült visszaverni őket első
körben a kiadók, ezúttal az FCC támogatásával is újra akcióba
lendültek. Lelkesedésük tárgya ezúttal a “Digital Content Protection Act of 2006.” ami természetesen a Broadcast Flag eszméinek feltámasztása.
A Broadcast Flag eredetileg egy olyan jel, ami ha egy adás alatt
megjelenik, akkor az nem rögzíthető. Azaz bizonyos tévéműsorokat nem
lehetett volna videóra felvenni. Az eredeti elképzelés szerint az
USA-ban nem lehetett volna olyan eszközöket forgalmazni amik nem
támogatják a szabványt. A mostani esetben kicsit trükköznek a
törvénnyel, ugyanis ebben nem a betiltás történik, hanem az FCC
felhatalmazása erre, amit persze az az első adandó alkalommal meg is
fog tenni.
A kérdéses részek a következőek:
“[Az FCC meghatalmazása] a jogokkal, hogy szabályokat hozzon a
digitális tévékhez és igény esetén szabályozásokat hozzon az
újraterjesztés szabályozására”
ill. ugyanennek a rádiós és műholdas rádiós változata.
Mint mindig az ötlet azontúl, hogy kereskedelmileg faszság
érthetetlen ismét a nagy másolásvédelmi csapdát okozhatja. Azaz ha
lehet védeni védeni is fognak. Bár én nem tudok olyan szituációt
elképzelni ahol ilyen védelem jogos lenne, de ha a lehetőség meg lesz
rá, akkor a hiradót se lehet majd felvenni. Hogy mire gondolok? Nemrég
jutott a kezembe egy “Tenkes Kapitánya” DVD… Kérdésem a kiadó felé:
Mi a fenének volt rajta régiókód? Esetleg éppen hit-show a kínai
tévében? Vagy a kanadai terjesztési jogokat másnak adták el? Még
nagyobb kérdésem: Miért van az, hogy ez nekünk már fel se tűnik?
Lefoglalták a DeAACS.com domaint. Az AACS az új generációs optikai
lemezekben filmekhez használt másolásvédelem. Ezt a szabványt használja
a HD-DVD és a Blu-ray is. A lefoglaló nem más, mint Jon Lech Johansen.
Talán nem szükséges elmondanom, hogy ez inkább jelzésértékű. A megjelenő oldal se fejez ki semmi mást. Az a néhány szó és az aláírás azonban elég sokat mond…
Az
AACS akárcsak a CSS nagy siker lesz. Persze nem a kalózkodás
megelőzésében. Ez nem az elsődleges feladat egy DRM rendszer esetében.
Bárki aki olvasta a CSS licenszszerződését tudja, hogy az elsődleges
cél a lejátszók piaca feletti ellenőrzés. Ne mond, hogy nem szereted,
amikor a dvd lejátszód közli veled, hogy “Nem engedélyezett művelet”
amikor megpróbálod áttekerni az intrót?
Hat éve nem gondoltam
arra, hogy lefoglalom a decss.com-ot. Nem akarom elkövetni ugyanazt a
hibát kétszer, így regisztráltam a deaacss.com-ot.
Na most már alig várom, hogy piacra kerüljenek az első AACS-t használó termékek. — Jon Lech Johansen, So Sue me blog
A Coldplay új albuma lesz az első (via)
ami a figyelmeztet is a DRM-re, bár én személy szerint ennek sok
értelmét nem látom, a figyelmeztetés ugyanis a dobozon belül van, amire
csak vásárlás után derül fény.
A cetli amúgy tartalmazza, hogy a lemez nem játszható le kb. sehol csak
néhány normális cd-lejátszóban. A cetli még arra is kitér, hogy ugyan a
mellékelt programmal [DRM] bizonyos dolgok elérhetőek Winsowsos PC-kben
is, de nem biztos, hogy minden szám meghallgatható.
Megszületett az első megegyezés amerikában a Sony DRM kapcsán. A Girard
Gibbs & De Bartolomeo vs Sony BMG és First 4 Internet és SunnComm
ügyben igencsak gyorsan próbál intézkedni a Sony. A megegyezésben elég
sok semmiség mellett több hosszú távú ponton is enged a cég, azaz
megigéri, hogy legközelebb nem követ el hasonlókat.
A megegyezésnek még át kell esnie néhány formalitáson, de valószínűleg
lényegi változtatásra nem kerül sor a “class-action” perben. (Ez azt
jelenti, hogy az eljárást az összes érintett nevében indították.) Több
más per is folyóban van a Sony ellen ezügyben. Ez a mostani
természetesen csak az amerikai fogyasztókat érinti.
A
sértettek kompenzációjaként (ugyan a törvény szerint akár fejenként
milliós tételek is kiperelhető lennének belőle) a Sony minden érintett
lemezért felajánl egy védelem nélküli változatot és vagy egy másik
(ajándék) lemezt (max. 7 50 USD értékben),
vagy három album ingyenes letöltését. Ez utóbbi lehetőség csak a
kiválasztott online üzletekben (~Sony partnerek pl.: iTunes) lesznek
elérhetőek csak a kiválasztott 200 szám közül.
Szerintem érdekes kérdés, hogy a cég milyen számokat fog
kiválasztani… ha ugyanis szar számokat választanak ki az emberek
valószínűleg kevésbé maradéktalanul fogják kihasználni a keretet, ha
viszont jókat, akkor többen fogják ezt választani a költségesebb
ingyenalbum helyett. (A jó taktika szerintem az lenne, ha minden
műfajból felkerülne egy nagyon jó album és az összes többi kivételesen
válogatott szemét lenne…)
Persze ez az egész csak azokra
vonatkozik, akik veszik a fáradtságot és beviszik a megvásárolt
“veszélyes” lemezt, ami várhatóan csak néhányezer lesz a majd’
hárommillió érintettből.
Ezen felül a cég beleegyezik a következőkbe:
- Nem használja többet az érintett technológiákat (XCP, Media Max)
- Többet nem csinál olyat, hogy a felhasználói szerződés tagadása esetén is telepíti a másolásvédelmet
- Megbizonyosodik arról, hogy az uninstaller elérhető a felhasználók számára
- Tájékoztat minden frissítésről és azok “mellékhatásairól”
- Megbizonyosodik arról, hogy az EULA egyértelműen rögzíti a szoftver funkcióját és rendeltetését (… “érthető angol nyelven”)
- Független vizsgálókkal ellenőriztet minden későbbi EULA-t
- Biztonsági szempontokat is figyelembe vesznek másolásvédelmi technológiák esetében
- Csak annyi személyes információt rögzít, amennyi valóban szükséges [Az én interpretációmban ez semmi, de sajnos már túl sok mindent láttam… - T.B.]
- A CD tokjában ezentúl leírás fog szerepelni a másolásvédelmi szoftverről
- Kijavít minden későbbi felhasználó számára előnytelen hibát a szoftverekben
Ha
valaki átnézi a listát láthatja, hogy gyakorlatilag ezek a Sony
törvényben már így is előírt kötelezettségei. Miért kell akkor
figyelmeztetni? Mert úgy látszik a Sony eddig is magasról szart ezekre eddig se vette túl komolyan ezeket… szomorú
Cory Doctorownak van egy érdekes felfedezése a Boing Boingon. Talált egy-két régi newsgroup bejegyzést, amin a First4Internet egyik alkalmzottja mp3 átkódoló libet keres. Egy másikban még pénzt is ajánlana egy ilyenért. Később A F4I alkalmazásába a LAME-ből is kerültek libek, amivel a cég súlyosan megsértette a GPL-t és komoly szerzői-jogi bűncselekményt követett el.
Kis keresgélés után a Google-groupson is találni ilyeneket a cégtől.
2005. 11. 28.
címkék: drm
Ismét a DRM-ről kell írnom a HDDVD kapcsán. Ebben egy eszméletlenül összetett DRM megoldássorozat lesz található. A lejátszás során az eszközök szinte mindegyikének saját kulcsa lesz, amely típusonként, sőt példányonként is változik. A lemezeken egy saját VM környezet lesz, amibe külön megoldások is telepíthatőek lesznek, amik olyanokat is lehetővé tesznek, hogy csak azon a bizonyos eszközön legyenek lejátszhatóak; a lemezek tartalmazhatnak feketelistát, amelyeken a tiltott eszközök (vagy lejátszók) azonosítója is szerepel; a kép végig titkosítva jut el a lejátszóig. Tökéletes védelem, de vajon elég lesz-e?
A HD DVD lesz valószínűleg az utolsó fizikai adathordozó filmekhez (legalábbis egy jó darabig). A DRM megoldásoknak pedig megvan a maga hátránya. A kulcs, az algoritmus, a titkosított és a lejátszandó anyag is ismert. Elméletileg lehetetlen egy ilyen modelben megakadályozni a feltörést. Az összetett rendszer csa meghosszabbítja a feltörési időt, a vízjel, csak ideiglenes probléma. Lehet, hogy évekig el fog tartani, de előbb-utóbb fel lehet majd egyszerűen törni a lemezeket. (Szerintem a számítógépes lejátszásnál a kép elfogása lesz a legegyszerűbb út a titkosítás ellenére.) Akkor mi lesz, megint be fognak vezetni egy újabb szabványt? Minek. Most azt lehet mondani, hogy a DVD után a HD DVD jó dolog, hiszen vannak már ilyen felbontású tévék, de ezzel a filmkiadás elérkezett oda, mint a cdvel a zenekiadás. Nem lehet sokkal jobbat alkotni. Az átlagos emberi érzékszervek felbontásánál jobbat nem érdemes alkotni, mert nincs rá igény. Próbálkozni ennek ellenére lehet… Sok sikert hozzá!
Polcz Péter a Prohardveren nagyon jól összefoglalta a HD DVD DRM megoldásait.
Ugye a mindenki hallott már a Macrovision szupertermékeiről. Ezeket nagyban azzal hirdetik, hogy képesek minden másolást megakadályozni, megvédeni bármilyen tartalmat és még a kutyát is megetetik. Magyarul hazudnak, mint a vízfolyás. Viszonylag hamar feltörhető DRM-eket fejlesztenek, de mint világmegváltást reklámozzák őket.
Most éppen ez történt: a Macrovision kifejesztette szupertermékét, ami bármilyen dvd-t megvéd a másolás ellen. Volt benne egy apró trükk, ami valóban – gyakorlatilag – lehetetlenné tette a másolást a legtöbb DeCSS-t használó program segítségével (egy azokban lévő kis konstrukciós hibát kihasználva) azonban volt egy program, amiben ez a hiba nem volt bennt és az ilyen védelemmel ellátott lemezeket is lehetett másolni vele (pl.: Madagaszkár). Ez persze nem érintette túl jól a céget, aki ahelyett, hogy nekiállt volna pereskedni, megfenyegette ezzel a program készítőit, akik így nevetve eladták a programot a cégnek.
A Macrovision – természetesen – azonnal visszavonta a piacról és egyoldalúan felmondta az összes terjesztési megállapodást, akik pedig engedély nélkül tették közzé, azokat meg jól megfenyegette… de nem ám DMCA meg a másolásvédelem szentsége okán, hanem egyszerűen mert terjesztették a programot. (vö.: mp3.com-ügy)
Sose hittem volna, hogy egyszer ezt mondom, de bizonyos szinten sajnálom a stúdiókat. Mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a kalózmásolatok készítését és sok pénzt kidobnak olyan cégekenek, aki mindenféle hiú ábrándokat keltenek bennük.
http://www.afterdawn.com/news/archive/7058.cfm
És még külön 
az utószó kedvéért…
A prohardveren olvastam egy kis beszámolót egy új vízjelezési technikáról a hanganyagban. Mint sokszor ebben sem értem a logikát. A módszer lényege az, hogy lejátszáskor az eszköz vízjelezi a hangot egy emberi fül számára nem hallható módon. A lejátszó pedig felismeri ezt a vízjelet és nem fogja lejátszani az anyagot. Így a másolat nem lesz lejátszható. Ezzel persze csak egy probléma van: az ilyen vízjelet el lehet távolítani, sőt megkockáztatom, hogy a hangsáv tömörítése során el is tűnik, elvégre a legtöbb tömörítő módszer lényege az, hogy a nem hallható részeket eltávolítja, így csökkenti az adatméretet (pl.: mp3). Az igazat megvallva az elgondolás lényegét nem értem, tegyük fel, hogy én készítek egy másolatot, amin rajta van ez a vízjel. A következőket tehetem:
1, Publikálom, úgy hogy rajta marad a vízjel (mondjuk xvid+ac3 formátumban) Mindenki le fogja tudni játszani, aki mondjuk rendelkezik számítógéppel. Elvégre megkerültem a lejátszót, ami nem engedné lejátszani. Egyedül azok lennének bajban, akik a piacon próbálnák árusítani, vagy azok a kiírnák és a vízjelet ismerő lejátszón akarnák lejátszani, azaz tulajdonképpen olyan sok értelme nem volt.
2, Eltávolítom a vízjelet. Ugye kiszűröm a nem hallható részeket és addig ügyeskedek, amik otthon le nem tudom játszani. A hangminőség lehet, hogy romlik. Persze ennél sokkal valószínűbb, hogy a szabvány megjelenése után lesznek néhányan akik nekifognak ülni és csinálnak egy szűrőt, ami eltávolítja ezt a vízjelet úgy, hogy a hang minősége alig csorbul. Ezzel ugyanott vagyunk.
A lényegét se nagyon értem, ennek ugye főként az a célja, hogy ha majd a mozik úgy működnek, hogy digitális eszközről játszanak le, akkor majd ne lehessen kamerával, TC-géppel stb. másolni a filmet. Az ég szerelmére! Ha a mozikat digitális másolatokkal látjuk el, akkor ezekre nem lesz szükség, mert mindenki csak le fogja másolni a digitális adathordozót. Persze lehet olyanokat csinálni, hogy a filmet spéci formátumon dobjuk ki meg ilyesmi, hogy ez ne legyen egyszerű. Tulajdonképpen ma is ez történik. Ennek ellenére vannak olyanok, akik rendelkeznek többmillió forintos TeleCine gépekkel és le tudják másolni a szalagot. Az eltérés csak az lesz, hogy az olcsó TC gépek használata miatt ezek minősége ma elég változatos, míg a digitális jelben nem lesz minőségromlás. Tulajdonképpen egy dvdrip-et nyomtunk a mozibemutató napján.
Utolsó megjegyzések