4 dolog az új évre: 2, Hatékony fellépés a személyes adatok kezelésével kapcsolatban

Az adatvédelem és a személyes adatok kezelése itthon (és amúgy szinte akárhol) nagyon gyenge lábakon áll. Ez főként annak köszönhető, hogy az esetleges ezen a téren elkövetett jogsértések és bűncselekmények esetén nincsen aki hatékonyan fel tudna lépni… a legtöbb amit egy témában jártas ember mondhat annyi, hogy “aggályos”, ami persze nem túl elrettentő.

A problémának két súlyos gyökere van: egyrészt az emberek számára nem magától értetődő, hogy a személyes adataik gigantikus, pénzben nem kifejezhető értéket képviselnek, így nem veszik komolyan, ha ezzel visszaélnek. Másrészt az “áldozatok” száma egy tipikus esetben nagyon magas, jellemzően többezertől a csillagos égig. Ilyenkor pedig azt gondoljuk, hogy “majd valaki más”. Holott nincs valaki más.

Az egyetlen dolog, amit az áldozat tehet, hogy polgári pert kezdeményez, aminek nem sok eredménye lehet, esetleg elérheti, hogy a bíróság kiszabjon egy kisebb büntetést az elkövetőre évek múltán. Ebbe persze macera belevágni, mert nekünk nem származik belőle hasznunk ellenben évekig a bíróságra járkálhatunk és vagyonokat költhetünk el jogi képviseletre.

Megoldásnak egyvalamit tudok elképzelni. A személyes adatokkal kapcsolatban valakinek hatósági jogkört kell adni, hogy gyakorlatilag azonnal fel tudjon lépni az elkövetők ellen. Példának a Spamek esetét tudom felhozni. Bárki egyszerűen bejelenthet ilyen esetet, ahol a néhány héten belül a megfelelő szervezet — miután átnézte mindkét fél érveit — büntetést szab ki. Ez az első esetben mondjuk általában az, hogy “eltiltják” az illetőt a tevékenység folytatásától, de másodszorra, már bekeményítenek.

Egy hasonló megoldás bevezetésének nem látom akadályát. Egyrészt egy — viszonylag — szakértő testület dönthetne, gyorsan, a hosszas bírósági procedúrák kihagyásával. Persze ha ők tévednek a bíróságon még mindig megtámadható a dolog. Másrészt valaki legalább foglalkozna az ilyen visszaélésekkel, aminek önmagában (legalább egy kicsi) visszatartó szerepe lenne.

A dolog hátránya persze az, hogy nehéz megmondani, hogy kit mennyire lehet büntetni. Ha valaki eladja a privát email címemet egy spammel foglalkozó cégnek, abból nekem mennyi károm származik? Ha valaki kiadja a böngészési szokásaimat egy piackutató cégnek, abból nekem mennyi károm származik? Ha egy számítógépes program a felhasználói szokásaimat visszaküldi a kiadó cégnek, abból nekem mennyi károm származik? Ha a bankom egyik alkalmazottja elveszti a laptopját, amin rajta van a számlatörténetem, abból nekem mennyi károm származik? A válasz valahol az 1 forint és a felbecsülhetetlen között mozog szemlélettől függően… de mindenképp nagyobb mint nulla… azaz valakinek érvényesítenie kéne a követelésemet, de legalábbis mindent megtennie, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő!

Kapcsolódó bejegyzések

3 Hozzászólás - “4 dolog az új évre: 2, Hatékony fellépés a személyes adatok kezelésével kapcsolatban”


  1. 1 V

    és neki mennyi haszna származik belőle? és akkor már miért ne osszuk meg ezt a hasznot?

    egyébként van aki szerint a böngészési szokásaid kiadása neked is inkább csak hasznot hajt, hiszen majd személyre szabott ajánlatokkal fognak bombázni

  2. 2 Tóth Benedek

    Nem értem a gondolatmeneted. A böngészési szokások rögzítésében vannak szabályozások. Az amazon az oldalán tett látogatásaim naplója alapján javasolhat nekem termékeket. Az Alexa anoním módon összegyűjtheti, hogy mit nézek meg (ti. ehhez az engedélyemet adtam). De egy spyware program feltelepítése a tudtom nélkül már nem tartozik ide.

    Amikor te itt kommentezel, megadod az email címedet. Ezt abban a tudatban teszed, hogy én ezt harmadik félnek nem adhatom át (ti. a törvény megtiltja). Ha az email címedet én eladnám egy “marketing cégnek” akkor egyrészt én ezért bíróságon felelősségre vonható lennék, másrészt ez sosem történne meg, mert legsúlyosabb esetben is, csak annyi lenne a reakciód, hogy gondolatban elküldenél valahova… és ez még az aktívabb fellépések közé tartozna a témában.

    Itt nem az a lényeg, hogy mit szabad és mit nem, mert az az esetek többségében elég nyílvánvaló, hanem az, hogy kéne valaki, aki fel tud lépni az ilyen ügyekben, mert jelenleg senki nem képes.

  3. 3 Palócz István

    Pár éve keringet egy spam ami egy ingyenes sms küldő szájton való regisztrációra szólított fel. Ez az oldal semmilyen, az adatvédelmi törvényben leírt szabályozásnak nem felelt meg, ráadásul a személyes adatokat úgy gondolta kezelni, mint ahogyan az NBH (;)) sem kezelheti azokat. (már a törvények szerint) Mivel nálunk/nálam tananyag a személyes adatok kezelésének törvényi háttere ezért különösen érdekes volt ez az oldal, hisz itt be lehetett mutatni a diákoknak mi is az amihez soha ne járuljanak hozzá, valamint fel lehetett hívni a veszélyekre is a figyelmet. Lelkes pedagógusként még az adatvédelmi biztosnak is írtam egy levelet. (gondolva nem árthat, legfeljebb ír valami sablon választ, és itt véget is ér a történet. Azonban az adatvédelmi biztos teljesen korrekt választ adott, sőt a hivatkozott oldal (valószínűleg a biztos közreműködésének köszönhetően) lekerült a netről.

    Egyszóval nem is olyan reménytelen a helyzet, mint ahogyan látod.

    Mondjuk egy felvilágosító sorozat jó lenne a tv-n ami tanulságos történetekkel szolgálna, hogy kicsit átreformáljuk az emberek szemléletét a kérdésben.

    Azt kéne végre megértetni az emberekkel, hogy nem mérlegelhetik azt, hogy problémás-e más személyes adatának kiadása, avagy sem, hisz nem az ő adatukról van szó, tehát ami nekik nem probléma az esetleg másnak igen.

    Tipikus (végtelen és értelmetlen) beszélgetés:
    - szia megadod xy számát.
    - pill felhívom, hogy megadhatom-e.
    - na ne izéljél már, mi baja lehet abból, ha megadod?
    - nem tudom, nem is érdekel, ezt majd *ő* eldönti.
    - na de nekem megvolt a száma csak elveszett.
    - ok, de nem tudom, hogy most meg akarja-e adni neked.
    - Tehát nem bízol bennem.
    - Ennek semmi köze a kettőnk viszonyához.
    - De hát tudod, hogy semmi olyanra nem használnám, ami rossz neki.
    - Tudom, legalábbis *én* így gondolom, *de* neki kell így gondolnia.
    - de **** vagy akkor majd megkérdezem mástól.
    - ok.

    Hát igen, egymilliárd légy nem tévedhet! Sajnos ezt addig nem fogják megérteni az emberek amíg nem cseréltek telefonszámot vagy munkahelyet egy ilyen ártatlannak tűnő történet miatt.

    Másik kedvenc adatvédelemmel kapcsolatos történetem, amikor először jelent meg a lezárt fizetési papír a tanári fachokban. Volt kollega, aki fel volt háborodva, hogy mekkora egy butaság ez, hisz az ő fizetését mindenki tudja, hisz közalkalmazott. (Te tudtad, hogy az én fizetésem a 98-99-es tanévben bruttó 35600 Ft volt? ;))
    Aham - mondtam neki - gondolom, azt se titkolnád, ha gyerektartást vagy egy bebukott hitelt vonnának tőled, esetleg egy külön feladatra külön szerződnél az iskolával.
    Szerencsére láttam az arcán, hogy elgondolkodik. ;) Mivel nem gondolhatunk mindenre ezért nem gondolhatjuk úgy, hogy mindenre gondoltunk, tehát kiadhatjuk más személyes adatait, hisz nem lehet belőle gondja, hisz mi mindenre gondoltunk…;)

Jelenleg nem lehet hozzászólni.