A célszámítógépek piaca egyre jobban jön fel… saját meg nem alapozott tippem szerint lassan már van annyi célszámítógép a világon, mint rendes PC… pedig észre se vesszük őket: routernek, autónak, DVD lejátszónak álcázzák magukat. És gigantikus arányukat — általában Linux alapú — szabad szoftverek működtetik.
Első ránézésre furcsának tűnik, hogy miért használnak ilyen spéci eszközök, ilyen tág lehetőségeket kínáló szoftvereket. Pedig ha kissé jobban belegondolunk, elég magától értetődő a dolog. Én nemrég vettem egy Wifi routert, amin egy Linux alapú rendszer futott… Ami valami eszméletlenül jónak bizonyult. Egyrészt jó a gyártónak, mert nem kell neki legyártania a szoftvert, emellett az egyes modellek nem sokban különböznek. Például az egyikben van egy USB dugó, amin bele lehet dugni pendriveot, vagy merevlemezt, aminek a tartalmát rögtön meg is osztja a hálózaton. Ez kb. 50 forint hardverköltség és … igen kitaláltad: 0 forint szoftverköltség, mert elég egy már meglévő Linuxos USB modult is beletenni a szoftverbe. Arról nem is beszélve, hogy ha a nagyobb modellbe egy egyel gyorsabb processzor kell (mondjuk a 150 Mhz-s helyett egy Core 2 Duo), akkor nem kell előröl kezdeni a szoftver megírását.
A helyzet a felhasználó szempontjából még rózsásabb, hiszen ő is fel tud tenni akármit. A routeres példánál maradva: Én sokat használok Bittorrentet, kb. egész nap megy. Azonban eléggé megkeseríti az életem, mert ha lekorlátozom nem tölt le rendesen, ha viszot nem korlátozom le, elég nosztalgikussá válik a böngészési élményem (ti. olyan gyors lesz, mint egy 56-os modem), a VoIP hívásokat pedig el is felejthetem. Viszont én az új routeremre egyszerűen (tényleg 2 klikkel) fel tudtam tenni egy sávszélesség szabályozó programot, ami abban a pillanatban, ahogy felemelem a Skype “kagylóját” úgy lekapcsolja a torrentet és sávszélességzabáló társait, hogy öröm nézni. Persze ez csak egy kiragadott példa, hiszen ehhez az egyszerű eszközhöz is több száz alkalmazás elérhető, a levelezőprogramtól kezdve a teljes VoIP szerver megoldásig. Egy olyan megoldásról beszélünk, ami két Britney album áráért megvásárolható bármelyik boltban.
A másik kedvenc példám a multimédia rendszerek. Sajnos ezek főleg jogi dinoszaurusz érdekvédelmi okokból eléggé el vannak nyomva. (A Tivot szarrá perelték azért mert volt egy olyan gombja, amivel egy percet lehetett tekerni a tévé adásban, mivel egy átlagos reklám pont egy perces… el lehet képzelni mi történne, ha beletennének egy Bittorrent klienst…) De persze “Csináld magad” módszerekkel egyre többen csinálnak ilyesmit otthon, jellemzően kiselejtezett számítógépekből. Mert az a lehetőség, hogy felveszek valamit a tévéből és az interneten keresztül akárhol meg tudom nézni, vagy hogy reggel felkelek és a kedvenc sorozatom legújabb részét már letöltötte nekem a gép és egy klikk és már megy is a tévében, azért elég jó dolog.
Persze mindenkinek mások az igényei. Ha viszont minden benne lenne akkor átláthatatlan lenne az egész. És ez az amiért szerintem a nyílt forrású megoldások nagyon jól megfelelnek erre. Egyrészt ugyanazt a Bittorrent modult elég megírni a PC-re és elfut a tévén vagy a routeren. Másrészt aki látott már ilyesmit az tudja, hogy ezek a szoftverek kis (egymásra épülő) egységekből állnak össze… így a felhasználó egy pillanat alatt feltelepítheti, amire szüksége van, a többit meg nem kell ráerőltetni.
Sokan — velem együtt — nagy jövőt látnak az ilyen célszámítógépekben. Azonban kár lenne azt hinni, hogy ezek mindig ilyen csilivili, jól látható feladatokat látnak el. A legnagyobb — és kevéssé elismert — előnyük a hatékonyság növelése, ami főként a takarékosság terén valósul meg. Hadd mondjak egy példát: a modern kocsik jó részében a motor (legalábbis részben, de néhány esetben teljes egészében) számítógépes vezérlésű. Ettől a kocsi gyorsabb nem lesz, azt meg lehet csinálni számítógép nélkül is. Ennek az az oka, hogy kevesebbet fogyasszon és kevesebbet kopjon a motor, mert ahhoz mondjuk, hogy a motor kevesebb benzint fecskendezzen be, ha már régóta áll a pirosnál igenis kell egy számítógép. (Teljesen ledöbbentem, amikor láttam nemrég, ahogy egy USB porton keresztül firmwaret frissítenek egy autóban, mondván az új verzió kevesebbet fogyaszt.)
De még jobb példa a ház körüli eszközök számítógépes vezérlése. Ugye mindenki látott már olyat a tévébe, hogy nagy hepajjal bemutatják a “jövő otthonát” ahol az interneten keresztül meg lehet engedni a csapot. Ennek persze semmi értelme, szerintem senki nem lakna ilyen helyen. De nyissuk meg a meleg vizes csapot. Meleg víz jön belőle. Mindig. Ez azért van, mert van valahol egy bojler, ami egész nap egy csomó vizet melegen tart. Az éjszaka közepén is. Azt hiszem eléggé realizálni lehetne a gázszámlát, ha mondjuk ilyenkor (amikor úgyse használom) kevésbé iparkodna ezen a téren és mondjuk néhány fokkal hidegebb lenne a meleg víz. Vagy mondjuk a fűtés lejjebb venné magát, ha én elmegyek otthonról, esetleg a hűtő lámpája lekapcsolna ha becsukom az ajtót 
És itt mind filléres megoldásokról beszélünk. A szükséges technikai eszközök ára szinte szabad szemmel látható tempóban zuhan. Az előbbi példánál maradva a bojler szabályozásához szükséges eszközök ára néhányezer forint alatt van, ami eltörpül az évi 100 ezer forintos nagyságrendű gázszámlám mellett. Egy olyan eszköz, amivel felvehetek, vagy az internetről letölthetek filmeket olcsóbb, mint az éves kábeltévé előfizetésem… szóval mindenki kapaszkodjon meg, mert ezen a téren óriási technikai száguldás várható a közeljövőben!
Elküldés
Hozzászólás 
Hozzászólás RSS
Neked is mindig ég a hűtő lámpája?
tudnál segíteni a routerem beállításában? nekem is valamilyen szabad cucc fut rajta, de még nem jártam utána, hogy pontosan mi
egyébként én kíváncsi lennék arra is, hogy végül ez elvezet-e a szabad szoftverek PC-alapú térnyeréséhez. szerintem nem feltétlenül, hiszen (1) bárki leprogramozhatja a zárt kódú szabványt is (persze az lehet, hogy a programját nyílt kódként kell továbbadnia), (2) a szabad és a nyílt kód gyakorlatilag az számítástechnika hajnalától egymás mellett van jelen, néha az egyik az erősebb, néha a másik, ezek után (indukcióval gondolhatjuk azt), hogy biztos létezik olyan terület, üzleti modell, ahol a zárt kód a sikeresebb
egyébként pedig örülök, hogy gyakorlatilag alátámasztod az elméletemet
http://blog.educomm.hu/cakk/jo-e-a-fejlodo-vilagnak-hogy-leszarja-az-ip-t/
V: igen-igen, nincs összefüggés. Szerintem térnyerés lesz a PC piacon is, de a kettőnek kevés köze van egymáshoz. (Röviden: a gyakorlati feltételek egyre jobban segítik a szabad szoftverek fejlődését… pl.: tucatszámra gyártjuk az informatikusokat, akik az internet terjedése miatt jobban tudnak fejleszteni, ami miatt egyre jobbak lesznek a szabad szoftverek, amiket szintén az internet miatt egyre többen elérnek, akik közül egyre többen kvázi aktivistává válnak és segítenek, ezek fejlesztésében és ezzel az ördögi kör bezárul. Vitatkozni lehet azon, hogy a zárt, vagy a nyílt rendszerek-e a jobbak most, de az hogy ez utóbbiak gyorsabban fejlődnek nehezen vonható kétségbe.)
Az elméleted (a link utolsó bekezdése), amúgy túl tág és több ponton hibás.
Na, ezzel a hűtős dologgal tönkrevágtad a gyermekkoromat.
Ez az USB-s motorhoz kapcsolodik: http://us.gizmodo.com/gadgets/gadgets/carmd-saves-you-from-mechanic-monetary-rape-220538.php
Kerdezd le otthon mi baja a kocsidnak…
benedek: családi házban csak a termosztáton múlik. időzónákat is be lehet állítani amikor kissebb legyen a hőmérséklet 9-5 ilyesmi (neten vezérlés még lehet nincs, pedig jó lennehogyha előbb érsz haza beindíthasd :D). És mivel a vizet is gáz melegíti, így csak akkor megy amikor kell a melegvíz. live.
Amúgy érdekes poszt.
Helló!
A google útján akadtam az oldalra és találtam rá a topicra. Nagyon megfogogott ez a Linux alapú router dolog. Eddig csak olyan megoldásokkal találkoztam, ahol egy PC látja el a router szerepét egy Linux rendszerrel nyakonöntve, de hogy már eszközbe integrálva is kapható ilyen, az új infó volt számomra. Esetleg meg tudnád írni, hogy milyen típusú routerről van szó, valamint, hogy milyen árkategóriát képvisel ill. hogy általában milyen árban mozognak ilyen eszközök? Segítséget KÖSZÖNÖM!