2005. december. archívuma. Page 3 of 6



Nő a diverzifikáció a zeneeladásokban

A Wall Street Journal lerántotta a leplet a zenei diverzifikáció jelenségéről (vö. korábbi bejegyzés: Eladások meg fájlmegosztás - összefüggés?). Idén a top10 eladások a tavalyihoz képest 40%-al csökkentek.

A lap nem kertel az okok tekintetében és Ethan Smith is a digitális
médiumok (fájlmegosztás stb.) diverzifikációs hatásairól és a konkurens
szórakoztatóipari ágazatok (főként “mass-”) zeneeladásokat
visszaszorító szerepéről ír.

[Figyelem!
A “diverzifikáció” a szerző (egyik) kedvenc szava és előszeretettel
használja a szóz annak összes konkrét és átvitt értelmében, még akkor
is ha ez amúgy nem lenne indokolt és szebben, magyarosabban is lehetne
fogalmazni…]

Magyar jogi hozzáállás-flame

Szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni a magyar Creative Commons levlistára
és ezen belül is a legújabb “flame”-re. A néhol “érdekes” stílus
ellenére az elmúlt napok egyik legérdekesebb olvasmánya. Akit érdekel a
magyar szerzői jog helyzete, jövője, álláspontok ezzel kapcsolatban
annak feltétlenül javaslom, hogy olvasson vissza.

Kritikák: “The Producers”

Az
alaptörténet szerint a befektetők pénzének lenyúlása érdekében a film
hősei megpróbálják megcsinálni minden idők legrosszabb műsorát, amiből
azonban hatalmas siker lesz. A kritikusok azonban valószínűnek tartják,
hogy maga a film, éppen ennek ellenkezőjét fogja elérni.

Több
más kritikussal együtt A.O. Scott (New York Times) is azon a véleményen
van, hogy a film jól jellemzi a Broadway műfaját és azt a tendenciát,
hogy a musicalek mostanában inkább csak “cirkuszi mutatványok a
turistáknak” Szerinte filmváltozat határozottan megerősíti ezt az
elképzelést. Joe Morgenstern (Wall Street Journal) teljesen egyetért
vele. Szerinte ez csak egy “fejrázósan primitív film egy túlértékelt
Broadway műsorról, ami egy esetlen 1968-as film silányított változata”.
Jack Mathews (New York Daily News) még élesebben fogalmaz, szerinte a
film “inkább elcseszés, mint feldolgozás”, sőt “majdnem
elviselhetetlen”.

Hasonló véleményen van Michael
Phillips
(Chicago Tribune) is aki szerint a film “Nem működik. Nem vicces. Nem
tűnik jónak. Depresszív.”

Peter Howell (Toronto
Star) szerint
a film legnagyobb baja, hogy a feldolgozás fogalmát nem jól fogja meg.
“Az út a Broadwaytől Hollywoodig tele van olyan feladatokkal, amelyek a
színpad és a vászon közötti alapvető különbségekből fakadnak. Az
előbbihez hangra és felületre van szükség; az utóbbihoz hangszínre és
tónusra. Egy filmben nem szükséges minden sort úgy üvölteni hogy a St.
James leghátsó soraiban is hallani lehessen. És az az arcjáték se
nyerő, amit még egy műholdról is tisztán látni. És mégis ebben a
szörnyen túlértékelt produkcióban mindenki ezt teszi. Ez a film egy
iskolapéldája annak, hogy miben más a színház és a mozi.”

Na
persze, nem minden kritikus érzi úgy, hogy ez negatívum. Bob Strauss
(Los Angeles Daily News) szerint az “egész olyan, mintha élőben egy
nagy színpadon menne és mindenki aki engedi, hogy elragadják […] ezek
az extrém karikatúrák, annak egy nagyszerű élményben lesz része.” Roger
Ebert (Chicago Sun-Times) egyetért. Neki a legnagyobb nehézséget a
68-as film emlékei jelentették, amit minden idők egyik legviccesebb
filmjének titulál. Szerinte ez a feldolgozás azt meg sem közelíti, de
még így is jó: “ha én jól szórakoztam, akkor a legtöbb néző biztos,
hogy még nálam is jobban fogja élvezni”

Mindent
összesítve a
kritikákból kiválik, hogy egy elég színházi hangulatú musicalről van
szó, ami ugyan messze nem olyan nagy szenzáció, mint ahogy megpróbálják
tálalni, de bő két órás könnyed szórakozást nyújthat mindenkinek.
(Persze mi magyarok ezt csak sokára fogjuk megtudni, amikor nálunk is
bemutatják).

  • IMDb
  • Előzetes
  • Még nem tölthető le jó minőségben sehonnan
  • Magyar premier: március 26 (hivatalos magyar cím
    még nincs)

[Ja… gondoltam, hogy (á la Lew Irwin) itthonra is kéne egy ilyen
kritikaátnézős dolog, mert a sok fizetett cikk miatt (nem akarok
neveket mondani…) az emberek már nem tudják miben bízhatnak. Ezekbe a
válogatásokba pedig szándékom szerint csak valóban reális, objektív és
jó kritikák kerülnének be, amelyek nem csak függetlenek, hanem egy jó
támpontot is nyújtanak az érdeklődőnek a filmmel kapcsolatban, hogy ne
a moziban érjen minket meglepetés…

Az idézetek
az én
fordításaim és próbálnak minnél hitelesebbek lenni. Az összesítés a
kritikákból levont saját következtetésem. Az válogatás és az
összehasonlítások nagyrésze Lew Irwin (fantasztikus) hírlevele alapján
készült. Ha van igény rá szándékomban áll a jövőben minden jelentősebb
filmről közzétenni egy ilyen összefoglalót.]

A Warner bocsánatot kért a PearLyricstől

A Warner Chappel nyilvánosan és személyesen is elnézést kért a
PearLyrics készítőjétől, miután óriási sajtóvihar kerekedett ki abból,
hogy a cég C&D levelet küldött a szoftver készítőjének, aki
megszüntette a szolgáltatást. Az ügy sokakat, így az Apple-t is
érzékenyen érintette, akik aktív partnerkapcsolatban voltak a
szolgáltatással, amely lehetővé tette az iTunesról letöltött számok
szövegének megjelenítését. Az ügyben amúgy (a pletyka szerint az Apple
kérésére) az EFF is beavatkozott és nyíltan kiállt a fejlesztő mellett.

Ezen az ügyön (még a támadás és nem az “elnézést” fázisban) buzdult fel
az MPA (itt: Music Publishers’ Association) és az RIAA akik azonnal
hadjáratot hirdettek a kotta és dalszöveg oldalak ellen, amelyeket
persze a szervezett bűnözés irányít és amelyek a zenészektől veszik el
a kenyerüket…

(Vicces: lehet, hogy a kiadók most egy majd száz éve végetért háborút akarnak maguk és a “kottaipar” között feléleszteni?)

A Beatles pereli az EMI-t

Az Apple records (az ismert számítógépes céggel csak névrokonságban
van) és tulajdonosai Paul McCartney, Ringo Starr, John Lennon örököse
és George Harrison 30 millió font (kb. 10 milliárd forint) elmaradt
jogdíjjkifizetés miatt perelik az EMI groupot. Az Apple szerint a cég
ismét megszegte szerződésüket (amely értelmében az EMI kezeli a beatles
számait) és nem fizette ki a megfelelő jutalékokat. “Az Applenek és a
Beatlesnek ismét nem maradt más választása, minthogy perelje az EMI-t”
áll a cég közleményében. A két cégnek már volt egyszer (1989-ben) egy
ilyen kaliberű pere, ami megegyezéssel ért véget (az Apple eléggé
felülkerekedett és az EMI végül kifizette tartozását).

T-Spam 3


Hát ilyen nincs… megint kaptam egyet… csodálatosan ötvözi a pop
csomag előnyeit a karácsonyi hangulattal. Ezúttal is írtam nekik. Most
már nem tudok mit csinálni. Engem ez a dolog rettentően irritál, de a
leveleimre nem válaszolnak vissza és le se szarnak. Nagyon nem
szimpatikus nekem ez a cég…

Viszont csináltam egy kis Spam-panteont a három esetről. (A fájlok eml formátumban vannak)

Az első email a T-Kábeltől

A második a POP kedvezménycsomaggal


A harmadik a béna karácsonyi lappal

Amerikai lehallgatások

Több független értesülés szerint is Bush amerikai elnök engedélyezte a
titkosszolgálatok számára az Egyesült Államok területén belül
magánszemélyek lehallgatását önkényesen a szükséges jogi lépések (bírói
engedély) megtétele nélkül. Condoleezza Rice ezzel kapcsolatban csak
annyit mondott, hogy “Az [amerikai]
elnök minden lépésében jogszerűen járt el.” (Hallotta azt a nőt bárki
nyilvánosan beszélni, úgy hogy nem ilyen nonszensz sablonokat
ismételgetett?!)

Most mindenki persze azon vitatkozik, hogy a
kormányzat a törvényeket vagy az alkotmányt sértette-e meg. Persze
nemsokára valaki úgyis közölni fogja, hogy csak a demokraták próbálják
megváltoztatni a történelmet, meg amúgy is terroristák…

Amúgy ilyen egyszerűen nincs, Európa mindent megtesz, hogy megpróbáljon felzárkózni, de az Egyesült Államok azért még mindig bőven előttünk jár…

T-Spam 2


Aki
azt hiszi, hogy azért a második bejegyzés, mert visszaírtak, elnézést
kértek, tudatták velem, hogy levettek a listájukról és nagyösszegű
kártérítést ajánlottak fel, az téved (és az elmúlt tíz évet
valószínűleg a Marson töltötte). Egy újabb üzenetet kaptam, amelyben
ezúttal a “POP kedvezménycsomagot” reklámozzák.

Leiratkozási
lehetőség ebben sincs. A feladó ezúttal a T-Online volt. Mentségükre
legyen mondva, hogy nekik legalább jogosan van meg a címem.

Írtam választ a cégnek, amelyben tudattam velük, hogy mélységesen
megrendít az adatkezelési gyakorlatuk és az a tény, hogy a Spam-re,
mint marketingmódszerre tekintenek.

Amúgy a szövegezés félelmetes:

Bizonyára
Önnek is ismerős a PoP Kedvezményprogram, melyet a T-Online és a T-Com
annak érdekében hozott létre, hogy minőségi szolgáltatásaink mellett
hűséges ügyfeleinknek, így Önnek is, minél több kedvezményt
nyújthassunk.

Nemrég adtam be a szolgáltatás lemondásához szükséges papirokat…

T-Spam


Mindig
örülök neki ha magyar spamet kapok, ez olyan pozitív benyomást kelt a
magyar internetes társadalomról - lám ebben se vagyunk lemaradva a
“nyugattól”!

Az azonban, ha az ország (remélem egyelőre)
legnagyobb mindenféle-szolgáltatója zaklat, az felettébb zavaró. Ma a
“T-Kábel Magyarország Kft.” küldött nekem spamet, amelyben digitális
tévés szolgáltatásaikat reklámozzák. A levélben nem szerepelt, hogy mi
alapján küldték nekem, az hogy hogyan mondhatom le végképp nem. A
céggel semmilyen kapcsolatom nincs, bár jelenleg a egy másik T-bandával
éppen lemondóban vagyok és belegondolnom is szörnyű, hogy esetleg ez
volt az a harmadik fél aki átadta személyes adataimat (nevem+email
címem) számukra.

Minthogy mást nem tehettem (nekem nem ér meg
annyit a dolog, hogy egy szaftos kis bírósági ügyet faragjak a
dologból) írtam nekik egy emailt, amiben kérdőre vontam a céget az
esettel kapcsolatban és megkértem őket, hogy etikátlan (és jogsértő)
gyakorlatukat azonnal szüntessék meg (kiváncsi vagyok milyen magasról fogják leszarni…). Alig várom a válaszukat!

Újabb RIAA kör

Az RIAA újabb kört jogi izélést [egyszerűen
nincsen rá szó… talán a legmegfelelőbb az “ipari mértékű jogi
eljárással való zsarolás” lenne, de az meg hogy hangzik] indított 751
magánszemély ellen, így az összes esetek száma 16 ezer felett van. Az
összes érintett a fájlmegosztók kb. 0,08%-át teszi ki (kb. 8 USD
cent/hó/fő). Az érintettek (a változatosság kedvéért) Fasttrack (főként
KaZaA) felhasználók. Az előző eset október 17.-én volt, ami azt
jelenti, hogy az RIAA igyekezett még a bevásárlószezonra időzíteni az
akciót, hiszen eddig általában legalább bő két hónapot vártak két akció
között…

[csak én érzem úgy, hogy az ilyesminek nincs is már hírértéke???]