2005. március. archívuma.

A hét idézete

2005. 3. 31. Zárva címkék:

“Magyarország legnagyobb fájlcserélő hálózatán, a DC++ Mátrix HUB-ján igenis filmeket cseréltek, ez nem egy sima letöltés, hanem az illető fel is ajánlja a saját fájljait arra, hogy más töltse. Ez pedig sajnos büntetőügy.” - Kálmán András

Kálmán AndrásKálmán András jogi és szociológiai diplomával rendelkezik. Az Intercom vezér- majd forgalmazási igazgatója. Idén januártól az ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány) igazgatója. Elmondása alapján ezen munkája során szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatát a rendőrséggel és célja az emberek “okítása”.

MGM vs. Grokster dokumentumok

2005. 3. 29. Zárva címkék: ,

Az outragedmoderates.org politikai blog tegnap leközölt majdnem rengeteg kapcsolódó anyagot az MGM vs. Grokster ügyhöz. Azóta több, mint 400.000 oldalnyi anyagot töltöttek le.
A Stanfordi Jogprofesszor Lawrence Lessig blogjában úgy írja, hogy ez a p2p erejét jellemzi, minthogy az anyagot Bittorrenten keresztül tették elérhetővé.

Betamax termékek: Kazettás magnó

2005. 3. 29. Zárva címkék:

Kazettás magnóMi ez?
Ez a készülék képes jó minőségű másolatokat létrehozni bármely hanganyagról, miközben lejátsza azt. A legtöbb modell képes az un. gyorsmásolásra is, amely révén egy egész szalagot mindössze akár néhány perc alatt le lehet másolni.

Feltalálás
1962-ben a Phillips.

Mit tett lehetővé
Zenebarátok ezrei készítettek otthoni másolatokat a bolti kazettáikról. Megjelentek a válogatáskazik, amelyeket barátoknak, családtagoknak ajándékoztak. A zenemegosztás történeleme kezdedődött el ezzel a termékkel.

forrás: Electronic Frontier Foundation

Eladások meg fájlmegosztás - összefüggés?

2005. 3. 26. Zárva címkék: , ,

Sajnos az üzletről sokan azt hiszik, hogy nincs benne semmi logika, de akik jól csinálják azok gondolom tisztában vannak azzal, hogy ez a játék a következetességen alapul. Például az RIAA-nek két évvel ezelőtt rossz éve volt: Az indok az volt, hogy a letöltések magas száma csökkentette az eladásokat. Tehát azt a következtetést vonták le, hogy a kettő között összefüggés van. Azóta a fájlmegosztás mértéke csak az egyesült államokban az ötszörösére nőtt. Közben a kiadók bevételei is rendbejöttek és nőttek. Mostanában valahogy nem népszerű elmélet az összefüggés a kettő között.

Egy másik elmélet viszont sokkal közelebb van az igazsághoz. 5 éve minden második eladott album (USA) rajta volt az éves top-10 eladási listán, most ez az arány alig 25%. Tehát az eladások több előadó között oszlanak szét, ami nagyobb kiadásokat is jelent. Szerintem inkább ez az RIAA problémája, de az ég szerelmére ez egy belső probléma, ennek semmi köze a fájlmegosztáshoz (pontosabban van köze, de nem közvetlenül).

Hasonló problémát él meg a filmipar: a probléma nem a bevétel hiánya, hanem annak eloszlása. Régebben ha csináltál egy szar filmet és sokat költöttél a reklámra, be tudtál még egy csomó embert csábítani a moziba, akik ugyan csalódtak a filmben, de kifizették a jegyet. Ma ez már nem így működik, a rosszul sikerült film, még ha százmilliókat is költünk rá, nem fog pénzt hozni, de lehet, hogy a tök olcsó film fog rekordokat dönteni. Megszünt a szakma üzleti részének következetessége: megjött a káosz kora, az elemzők sötétben tapogatódznak. És ez az amitől igazából rettegnek, olyannyira, hogy az hogy rekordévet zártak az már nem is érdekli őket. Ők nem a nyereség reményében játszanak, hanem azért, mert rettegnek attól, hogy veszítenek.

Az Internet a világ legnagyobb és legtöbbet használt információforrása lett, de itt a véleményt nem néhány ember alakítja akinek a véleménye megvásárolható, vagy ahol egyszerűen lehet reklámozni; itt a véleményt többmillió egyed kollektívája alkotja, amit sokkal nehezebb (értsd: lehetetlen) befolyásolni. A véleményformálás hatalmát már nem a gyártó gyakorolja (legalábbis nem annyira, mint régen), hanem a célközönség, ami a közönségnek nagyon jó, de a gyártónak kevésbé. Emiatt egyrészt az embereknek jobb lesz, azaz nő a piac bevétele, de ez a bevétel kevésbé megjósolható módon fog eloszlani.

Fogalomkeverés? Megtévesztés? Magyar sajtó a fájlmegosztásról

2005. 3. 25. Zárva címkék: ,

A legutóbbi “Mátrix-Hub” -os eset lereagálása már végképp kiborított. Nem tetszik, hogy a fájlemegosztás, fájlcsere és hasonló fogalmakat összekeverik az egyszerű kalózdvd-kkel, és más tényleges bűncselekményekkel. Ez teljesen megtéveszti a felhasználókat és rossz, hamis benyomást kellt.

Ha én megjelentetnék az X pártról egy ilyen cikket: “Rettegnek az X szavazói - az X párt bekerült a kormányba. […] Egyre több embert ölnek meg” A kettő összekapcsolódik az emberekben.

Persze az is igaz, hogy sok egyszerű kalóz használja a fájlmegosztást is, hiszen a kettőt össze tudják kapcsolni. De ez csak nagyon kevés ember, míg az ilyen jellegű általánosítás az összes fájlmegosztót leégeti. Két különböző eset, de együtt van tárgyalva, össze fog keveredni.

Néhány példa:
index“Szervezett bűnözés” … “Fájlcserélő rendszer mekkora vagyoni hátrányt okozott” … “Másfél millió forintot keresett az illegális tevékenységgel” … “hogy az otthoni felhasználók se érezzék magukat biztonságban, ha illegális másolatokkal” … “fájlcserélő programokat és DC-hubokat”

[origo]Ide gonosz dolgokat akartam írni az [origo]-ról is, de pozitív élményben volt részem: ez a lap nem keverte össze a kettőt, pedig régebben ezt szinte mesteri szinten csinálta.

sg“árult filmeket és szoftvereket” … “Magyarország legnagyobb fájlcserélő hálózata, a Mátrix DC++ hub is megbénult [ez a mondat önmagában egy élmény]” … “kapacitásuk elérte a 4,4 terabyte-ot” … “A lefoglalások hatására a Mátrix hub […] megbénult” …

Na, de persze ez nem véletlen: mit szól ehhez az az ember ekinek mindennél jobban tudnia kéne elkülöníteni a kettőt (Kálmán András - ASVA igazgató): “Ma már az internet, és elsősorban a fájlcserélő rendszerek jelentik a filmkalózkodás gócpontjait. Nagyon örülünk, hogy a rendőrség munkatársaival együttesen ilyen sikeres akciót hajtottunk végre. Talán a rendőrség folyamatos jelenlétével végre tudatosul az emberekben, főként a fájlcserélő programokat használókban, hogy az illegális filmletöltés és másolás bűncselekmény, melynek jogi következményei vannak. Meggyőződésem, hogy ennek az esetnek lesz folytatása.” Nem vagyok egy jogi géniusz, de mintha egy film letöltése és megnézése teljesen legális lenne. Az esetben illegális “filmletöltés” nem történt és a fájlmegosztáshoz kapcsolódó részében sem volt semmi kivetni való. Mégis a nyilatkozat illegális letöltésről, meg fájlmegosztásról, mint bűnözésről szól.

Törvény és Rend: RIAA

2005. 3. 25. Zárva címkék: nincsenek

Nemrég két nagyon jó paródia-cikk jelent meg egy internetes magazinban. Az első egy új tévésorozatot mutat be a népszerű “Törvény és Rend” sorozat alapján Törvény és Rend: RIAA(Magyarországon soha nem játszották: minden rész egy bűnügyet követ az elkövetéstől a tárgyalás végéig). A sorozatban több sztár is helyet kapott. “A Pilot rögtön egy kemény esetet mutat be, egy fiatal srácról van szó aki lemásolt egy 50 Cent albumot és odaadta barátjának. Természetesen a törvény keze alól nem bújhatott ki.” )

A második cikk arról szól, hogy az MPAA feje Dan Glickman új stratégiát jelent be az illegális másolások ellen: Rossz filmeket fognak gyártani, így azokat senki sem fogja ellopni. “Úgy véljük Hillary Duff sikere megfelelően bizonyítja, hogy igenis lehet nyereséget termelni szar filmekből, amiket senki nem másol.”

A cikkek nagyszerűen beilleszkednek a többi kapcsolódó közé, amelyek között olyan Pulitzer-esélyes alkotások vannak, mint az “RIAA beperelné a tükörgyártókat” vagy a “Bíró elrendelte a Napster lebombázását” vagy esetleg az “RIAA háttérellenőrzést kérne az írható CD eladáshoz“.

A hét idézete

2005. 3. 25. Zárva címkék: nincsenek

“El tudom képzelni, hogy néhány év mulva valamit mobilon, Blackberry-n, vagy számítógépen keresztül terjesztenek. A gondolat, hogy [az a videó] csak a tévén keresztül elérhető, olyan archaikus, mint azt gondolni, hogy a zene csak a cd eladásokon keresztül terjed.” - Robert F. X. Sillerman

Robert F. X. SillermanRobert F. X. Sillerman az alapítója, egykori elnöke és vezető részvényese az “SFX Entertainment inc.” -nek, amely a világ legnagyobb gyártója és forgalmazója az elő szórakoztatásnak. Sillerman jelenleg igazgató a “Southampton” főikolán és ingatlantanácsadó Long Island-en.

Betamax termékek: iPod

2005. 3. 25. Zárva címkék:

iPodMi ez?
Egy kifejezetten felhasználóbarát hordozható eszköz, amely lehetővé teszi digitális adatok (elsősorban hanganyagok) tárolását, ill. elérését.

Feltalálás
Az Apple 2001 novemberében mutatta be először.

Mit tett lehetővé
Emberek milliói magukkal vihetik rendezgethetik, akármikor meghallgathatják zenéiket.

forrás: Electronic Frontier Foundation

Betamax termékek: CD író

2005. 3. 25. Zárva címkék:

Mi ez?
Felevevőegység bizonyos típusú optikai adattárolókhoz.

Feltalálás
A “Taiyo Yuden” nevű cég 1988-ban.

Mit tett lehetővé
Tökéletes digitális másolatokat. Adatról természetesen. De főként zenéről. Mostanában a cd-írók ára nagyon leesett és a sebességük is eléri a 32x-es vagy nagyobbat, a CD-író tökéletesen leváltotta mind a floppy-t, mind a kazettás magnót. Az üres CD eladások az eget verik 2001 óta, ennek mozgatórugója a zeneválogatások és a zenemásolás barátok közt, és persze a fontos digitális adatok, fényképek, dokumentumok tárolásásnak népszerűsége.

CD íróA kiadópar figyelmét persze nem kerülte el, hogy a CD-k nagy részét illegális másolatok készítésére használják. Többször is felléptek az írók ellen, a legkülönfélébb módszerekkel, de jogilag sehol sem tudtak a “Betamax döntés” és más országok hasonló törvényei miatt. Jelenleg Magyarországon minden üres CD mellé jogdíjjat fizetünk, mivel a kiadóknak sikerült kiharcolniuk az ország egyetlen olyan törvényét, amely vagy minden állampolgárról alapban feltételezi, hogy bűnöző, vagy törvényes keretek között erőltet egy önmagában úgy látszik működésképtelen piacot.

forrás: Electronic Frontier Foundation

Betamax termékek: “Silly Putty”

2005. 3. 25. Zárva címkék:

Silly PuttyMi ez?
Egy erős szilícium-alapú műanyag

Feltalálás
A 40-es években.

Mit tett lehetővé
A “Silly Putty” mindvégig egyetlen rendeltetéssel futott a piacon: át lehetett bármely nyomtatott anyagból másolni részleteket. Egyetlen jogtulajdonos sem engedélyezte, hogy ilyen módon másolják termékét, a reklámokban az anyag mégis kizárólag ezt a funkciót töltötte be, szinte mindegyik reklám másolásra ösztönözte a vásárlót (ld.: reklám a 60-as évekből).

forrás: Electronic Frontier Foundation

« Older Entries